A vidék forradalma (1956) - 2011
A vidék forradalma (1956) - 2011
Cservenka Ferdinánd – Farkas Tibor
Történelmi konferencia Törtelen
A Törtel Jobbításáért Alapítvány, valamint a református és a katolikus egyetem egykori diákjaiból álló Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület (TITE) szervezésében került megrendezésre az első valóban vidéki, egy Pest megyei faluban, Törtelen (a Déryné Művelődési Központban) tartott 1956-os konferencia, melyet Varga László országgyűlési képviselő beszéde, valamint Godó János polgármester köszöntője nyitott meg.
A konferencia alapgondolata az volt, hogy ötvözzük Berényi István professzor (a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet egykori elnökének) a „Tér és történelem” elképzelését, M. Kiss Sándor professzor (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Történettudományi Intézet vezetőjének) a „mezítlábas forradalom” gondolatával – hangoztatta a TITE elnöke bevezetőjében.
A konferencia szekciói ezért az „események színtereitől” a „megtorlás terein” keresztül egészen a „virtuális térig”, azaz a sajtóig járták körbe az 1956 – os eseményeket.”
Az első szekció címe „az események szinterei” voltak, melynek keretén belül kitűnő előadást tartott Vágó Sándor helytörténeti kutató a törteli forradalomi történésekről. A felszabadulásnak mondott szovjet megszállás kezdete óta egyre nagyobb súllyal nehezült a község népére a fokozatosan kiépülő diktatúra elnyomása. A korábbi szakirodalomnak mondott pártirodalomban természetesen a termelés beindításáról, a reakciósok és kulákok elleni fellépésről olvashatunk, de ahogy ezt Vágó Sándor törteli példákon keresztül is igazolta előadásában, a valódi cél az önállóan gazdálkodó parasztság felszámolása és téeszekbe történő kényszerítése volt, annak dacára, hogy Sztálin hazai, pártba tömörült hívei, a kommunisták a Nemzeti Parasztpárt programját elbitorolva a földosztást, mint népszerűséget biztosító intézkedést, maguk igyekeztek végrehajtani.Törtelen a helyi hatalom bitorlói még Jézust is befalazták, szó szerint, mivel valóban falat emeltek az iskola e szobrot rejtő falfülkéje elé. A forradalmi események forgatókönyve hasonló volt az egyes településeken: „tüntetés, beszédek, majd a diktatúra jelképeinek (Sztálin képek, vörös csillagok, szovjet emlékművek) megsemmisítése, a nemzeti jelképek tiszteletének helyreállítása a káder-anyag utáni kutatás, a forradalmi bizottság megalakulása, amely átvette a hatalmat a helyi tanácstól, majd a nemzetőrség létrehozása a közbiztonság fenntartása érdekében.” Ez a forgatókönyv érvényesült Törtelen is, de az események természetesen a korábban befalazott Jézus szobor kiszabadításával kezdődtek. A faluban ugyan nem voltak fegyveres összecsapások, ám a község népe mégis tevékenyen részt vett a forradalomban: teherautón élelmiszert küldtek a fővárosba. Az élelmiszer kiosztásáról készült fénykép foglalta el a központi helyet a konferencia meghívóján is.
A következő előadó – Gulyás Zoltán történész, helytörténeti-kutató –, az általa igazgatóként vezetett ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium és tanulóinak 56-os szerepéről beszélt megkapóan. A fővárosi diáksághoz hasonlóan a gimnázium tanulói is csatlakoztak a forradalomhoz és számosan közülük tevékeny részt vállaltak a ceglédi eseményekben. A ceglédi gimnázium tanulói a forradalom 50. évfordulója alkalmából éppen Gulyás Zoltán vezetésével visszaemlékezéseket gyűjtöttek a ceglédi ’56-os történésekről, így a hallgatóság számos példaértékű történetet ismerhetett meg.
A szekció további részében Székely Gábor helytörténész némi – érzésünk szerint bátran elhagyható – országos kitekintést követően a kiskunsági eseményekkel foglalkozott, míg dr. Böőr László nyugalmazott főlevéltáros, – akinek már több kötete jelent meg a Pest megyei eseményekről – egy értelmiségi sorsán keresztül mutatta be a Kádár-rezsim valódi arcát. Kozma Csaba és Egri Sándor előadásaikkal a szolnoki eseményekbe engedtek bepillantást, nem ritkán olyan kérdéseket vetve fel (Kádár ott volt-e Szolnokon 1956. november 4-én; honnan hangozhatott el a munkás-parasztnak és kormánynak mondott szovjet megbízottak nevében tett rádiószózata), amit a szakirodalom már tisztázott.
A második szekció a „megtorlás terei” címet viselte, ezen belül az első előadást a háromszoros köztársasági ösztöndíjas, négy szakot – ógörög, latin, történelem és angol – végzett tanár Farkas Tibor történész tartotta a kecskeméti bíróperekről, bebizonyítva, hogy a megtorlás fontos eszközei voltak a bírósági eljárások is. Előadásában kitért arra is, hogy milyen római jogelvek sérültek az eljárások során és Kahler Frigyessel, Zinner Tiborral egybehangzóan, levéltári forrásokkal igazolta, hogy a kádári bíróságok még a saját, törvénynek mondott kötetbe foglalt eljárásjogi szabályaikat sem tartották tiszteletben. A munkatáborok világát a csolnoki munkatábor példáján keresztül Marschal Adrienn, doktorandusz hallgató mutatta be, előadásában olyan egyedülálló forrásokat is bemutatva, mint a tábor pártbizottsági üléseinek fennmaradt jegyzőkönyvei.
A harmadik szekció előadás „a régi és új társadalom metszéspontján” célja az volt, hogy az eseményeket tágabb összefüggések keretében mutassa be. M. Kiss Sándor professzor, a PPKE BTK tanszékvezető egyetemi tanára, a Kahler Frigyes vezette Történelmi Tényfeltáró Bizottság tagja, számos 56-os témájú munka (Kinek a forradalma?; A csalogány elszállt; Utak 56-hoz, Utak 56 után; Közelítések 1956, Magyarország sortragédiái) szerzője, illetve társszerzője az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb szaktekintélye kezdte ezt a szekciót. Lebilincselő előadásában nem csak a „mezítlábas forradalom” eszméjét ismerhettük meg, hanem az 1956-os történések előzményeit, alakító tényezőit és utóéletét is. Előadásában az ’56-os eseményeknek három fő gyökereként nevezte meg a diktatúra azon törekvését, hogy kiszakítsa az ország népét a magyarságnak ezer éve eszmei keretet adó keresztény hagyományrendszerből, a magántulajdon, valamint az azt jelképező önállóan gazdálkodó parasztság és polgári réteg megsemmisítését, továbbá a nemzeti függetlenség utáni vágyat, ami a megmozdulásokat szabadságharccá tette.
Az őt követő dr. Horváth Miklós szintén a PPKE BTK egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, az 1956 hadikrónikájának megírója, akinek a nemrégen jelent meg (Kovács Vilmossal közösen írt) legújabb könyve „Hadsereg és fegyverek 1956” címmel. Horváth Miklós érdekes előadása az eseményeket, mint háborút mutatta be, kitért a szovjet csapatok elhelyezkedésére, felszereltségére, valamint a magyar katonai alakulatok ütőképességére és az eseményekben játszott szerepére. Éhmann Gábor doktorandusz hallgató a második proletárdiktatúra második leghosszabb börtönbüntetését elszenvedő katona, később pap Tabódy Istvánról beszélt, aki bár nem egyedül, de példaképként magaslik ki a korszak személyiségei közül.
Az utolsó szekció „a forradalom a virtuális térben” első előadását Galambos István doktorandulsz hallgató, a kétségkívül színvonalas rendezvény egyik szervezője tartotta az 1956-os sajtó helyzetét és szerepét vázolva fel. A Felvidékről érkezett Cservenka Ferdinánd egy szinte még feltáratlan területet, az 1956-os események csehszlovákiai visszhangját dolgozta fel lendületes előadásában.
A konferencia M. Kiss Sándor, a konferencia díszvendégének szavaival zárult, de a községi rendezvény folytatódott tovább, fél négykor koszorúzással az 1956-os emléktáblánál, majd pedig a művelődési központban a Törteli Általános Iskola növendékeinek műsorával, melyet dr. Fehér Bence a református egyetem docensének ünnepi beszéde követett. A rendezvény – melyet a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Törtel Jobbításáért Alapítvány is támogatott – kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a község méltó módon emlékezzen meg a forradalom 55. évfordulójáról.
Cservenka Ferdinánd történész, tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem egykori hallgatója
Farkas Tibor történész, tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori hallgatója
Irodalom:
GALAMBOS 2010. 1956. Várpalotán. – Adalékok az 1956-os forradalom és szabadságharc várpalotai történéseihez. PPKE BTK, Piliscsaba, szakdolgozat
GALAMBOS 2012. A Nemzeti, valamint a Földigénylő Bizottságok szerepe a demokrácia álarcát öltő proletárdiktatúra kiépítésében Keszthelyen. In: Orpheus Noster 2/2 (2012), Budapest
HORVÁTH 2003. 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest
KAHLER 1993. Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi, Budapest
WIRTH 2002. A szolnoki Damjanich Rádió az 1956-os forradalomban. Piliscsaba, szakdolgozat
ZINNER 1996. Az igazságszolgáltatás irányítása és az 1956-1963 közötti büntető igaz-ságszolgáltatás. In. Sortüzek, megtorlás, menekülés 1956-1957. III. jelentés. Szerk. Kahler Frigyes, Antológia Kiadó, Lakitelek
